Sok téves elmélet kering azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is történik a zsírral fogyás során.

Kezdjük elsőként az alapokkal. Azt tudjuk, hogy a zsírszövet az nem más, mint energia, amit testünk tárol jövőbeni felhasználás céljára. Annak érdekében, hogy fogyásunk során zsírt veszítsünk kalória hiányt kell elérnünk azáltal, hogy energia bevitelünket és energia felhasználásunkat manipuláljuk. Ezt megtehetjük diétával, fizikai aktivitásunk növelésével vagy a kettő kombinációjával.

Kalória hiány esetén testünk a kieső energiát a zsírszövetben tárolt trigliceridek felszabadításával nyeri. Egyetlen triglicerid molekula „elégetése” számos enzim és különböző biokémiai folyamatok lépéseinek sorozatával valósul meg. Röviden ez így néz ki:

Triglicerid molekula + Oxigén (belégzés) = Széndioxid + Víz + Energia

Vagyis a zsírégetés végtermékei széndioxid, víz és energia lesznek. Az energiát testünk sejtjei hasznosítják, míg a széndioxidot, ami kb. 84%-a a zsírnak, amit elveszítünk, kilélegezzük.  A maradék 16%-ot verejtékezés, légzés, vizelet ürítés vagy akár sírás során víz formájában veszítjük el.

Edzés során figyelmünk nagy része önmagára az edzésre fókuszál, némelyek talán még a bemelegítést is fontosnak tartják, de a legtöbben azonban, elhanyagolják az edzés utáni levezetés, nyújtás fontosságát. A többség úgy gondolja, hogy pár perces laza, könnyed tempóban végzett séta megfelelő levezetés lehet. Ez azonban nem így van, oly annyira nem, hogy a levezetés, nyújtás hiánya az edzés során elvégzett munkánkat is szabotálhatja. Lássuk akkor miért is olyan fontos az edzés utáni megfelelő levezetés.

A stressz jó oldala

Általában elmondható, hogy a stressz nem jó dolog. Senki sem szereti, és mindannyian azon igyekszünk, hogy így vagy úgy, de csökkentsük a ránk nehezedő stresszt. De gondoljuk csak végig. Valóban mindig olyan rossz a stressz? A stressznek igenis van szerepe az egészségünk vonatkozásában. Stressz nélkül testünk ugyanis nem tudna rugalmasan alkalmazkodni, megfelelő válaszreakciót adni magára a minket ért stresszre. Elég, ha csak egy egyszerű sérülésre gondolunk, mondjuk mikor valaki beüti a könyökét például. Az ütés helye egy ideig zsibbadtnak tűnik. Aztán elkezd feldagadni és pirossá válik. Ez a jelenség bizonyos értelemben a stressz egy formája. A stresszhatás eredményeként keletkező gyulladással jelzi a testünk, hogy a sérült testrész javításra szorul. Így a szervezet stresszre adott külső és belső reakciójának köszönhetően a sérült könyök végül elkezd gyógyulni.

Megfelelő idegrendszeri válasz

Az edzés is egyfajta stressz, hiszen hatására az izomszövetben apró szakadások, sérülések keletkeznek, és testünk ezen sérülésekre adott válaszreakciója által építi izmainkat és fejleszti szív- és érrendszerünket. Ez a stressz a szimpatikus idegrendszerünkre hat, amelyet „küzdj vagy menekülj” rendszernek is szoktak nevezni. A szimpatikus idegrendszer tette lehetővé őseink számára is, hogy vadásszanak és harcoljanak a vadonban. Lényegében ez volt a túlélésük kulcsa. Enélkül tétlen, inaktív lények lettek volna, akik arra várnak, hogy a ragadozó ölje meg őket. A mai modern környezetben a szimpatikus idegrendszerünk továbbra is előnyünkre szolgál, hiszen segítségével és egészséges mennyiségű testmozgással egészséges és fitt testet tudunk építeni. Ez az a pont, ahol azonban a dolgok rosszra fordulhatnak. Testünk által adott reakciókat ugyanis kétféle szabályzó irányítja. Az egyik a szimpatikus idegrendszer – amiről a fentiekben szó volt – a másik a paraszimpatikus idegrendszer, amit a „pihenés és emésztés” rendszerének is szoktak nevezni. Könnyen kitalálható, hogy a kettő közül melyik felelős a szervezetünk felépüléséért, regenerálódásáért. A paraszimpatikus idegrendszerünk által adott válaszreakciók elengedhetetlenek az izomnövekedéshez, regenerálódáshoz és a stressz által okozott egyéb sérülésekre adott megfelelő válaszreakciók kiváltásához. A „pihenés és emésztés” rendszerének bekapcsolásával képessé válunk az edzéseken elszenvedett sérülésekből felépülni, izmot építeni, jól aludni, hormonháztartásunkat egyensúlyban tartani és ahogy azt a neve is mutatja ételünket megemészteni.

De ahhoz, hogy élvezhessük ennek az állapotnak az előnyeit, meg kell tanulnunk, hogyan aktiváljuk a megfelelő kapcsolót. Egyidőben, egyszerre csak az egyik idegrendszer aktiválható, tehát valaki vagy keményen edz, vagy pedig pihen. Azt már tudjuk, hogy a szimpatikus idegrendszerünket az edzéssel aktiválni tudjuk, nem kell sok logika hozzá, hogy kitaláljuk a paraszimpatikus idegrendszeri válaszreakciókat a levezetés során tudjuk aktiválni.

Levezetés

A levezetés során másképp mozgunk, mint akár a bemelegítés vagy az edzés során. Ilyenkor is mozgunk ugyan, de mozgásunk sokkal lassabb, könnyedebb, pihentetőbb kell, hogy legyen. Nem arról van szó, hogy pár perc helyben sétálás, vagy ki- és belégzés elegendő. Levezetés során érdemes a jógából ismert könnyebb nyújtó gyakorlatokat végeznünk, kihasználva azt a tényt, hogy izmaink még melegek és a legalkalmasabb állapotban vannak a nyújtó gyakorlatok elvégzéséhez, mely gyakorlatok szintén támogatják izmaink helyreállítását és növelik azok jövőbeni teljesítményét. Ideális esetben a levezetésre szánt idő minimum 5 maximum 15 perc kell, hogy legyen, ennyi idő alatt a paraszimpatikus idegrendszeri válaszreakciók bekapcsolnak és testünk készen áll arra, hogy az edzés során elszenvedett „károkat” a leghatékonyabban helyreállítsa, megfelelő táplálkozással pedig a leghatékonyabban támogassa diétás céljainkat.

Tagadhatatlan, hogy sokan vannak, akik kockás hasat szeretnének. Különben miért küzdenének a fitnesztermek látogatói a soha véget nem érő felülésekkel, hasprésekkel és tennének meg mindent azért, hogy minél előbb elérjék a láthatóan izmos, definiált hasfalat. Ugyanakkor az erős hasizmok többet adhatnak nekünk, mint puszta esztétika. Hasizmaink az ún. törzsizmok részét képezik, a törzsizmok pedig testünk erőközpontját jelentik. Az esztétikán kívül így számtalan más oka is van annak, miért jó az nekünk, ha erős törzsizmaink vannak. De előbb nézzük mik is azok a törzsizmok.

A törzsizmaink sokkal több részből állnak, mint a kívülről látható kockás hasfal („six-pack abs”). A törzsizmok mint egy fűző ölelik körül testünk közepét, a belső szerveinket és a látható elülső, oldalsó hasizmokon kívül ide tartoznak még az alsó hátizmok, a rekeszizom alsó része, a medencefenék izmai és a csípőizmok. A törzsizmok adják testünk stabilitását és az erőt, és annak minden mozgásában részt vesznek. Törzsizmok nélkül testünk az edzés során rá nehezedő terhelés hatására szó szerint ketté törne.

Ezek után nézzük milyen további előnnyel jár, ha erős törzsizmokkal rendelkezünk.

Erős, egészséges derék

Folyamatos hát- és derékfájással küzdünk, vagy az a célunk, hogy jobbá váljunk bizonyos gyakorlatokban, mint az evezés, húzódzkodás? Akkor nem árt ha nagyobb figyelmet szentelünk a törzsizmokat erősítő gyakorlatoknak edzéseink során.  Ne feledjük a törzsizmok mint egy fűző ölelik körül elölről hátulról testünk középpontját. Hát- és derékfájás hátterében pedig sok esetben gyenge törzsizmok állnak, ami miatt más izmok kénytelenek átvenni azok szerepét, hogy a gerincet tehermentesítsék, amely idővel fájdalmat okozhat, ironikusan pont a derék és alsó háti szakasz területén.

Testtartás

A hát és derékfájás másik okozója lehet a hanyag testtartás. Ülő életmódunk miatt a helyes testtartás fenntartása igazi kihívás. Ugyanakkor a törzsizmok megerősítésével testtartásunk is rohamosan javulni fog, ami által a kisebb fájdalmak szinte azonnal elmúlnak, mozgásunk könnyedebb, ruganyosabb lesz, sőt bónuszként magasabbnak, magabiztosabbnak is érezzük majd magunkat 😊.

Egyensúly

A jó egyensúly fenntartásához stabilitás szükséges. A stabilitást pedig törzsizmaink adják. Vegyük csak példaként a táncosokat, tornászokat, jógázokat, hogyan képesek megtartani a legnehezebb pózokat akár egy lábon vagy kézen. Erre nem csak azért képesek mert erős láb, hát és karizmokkal rendelkeznek, hanem kimondottan erős törzsizmokkal is. De a mindennapi ember számára is nagy szükség van az egyensúly megtartásának képességére, hogy elkerüljük a balesetekből adódó sérülést. Elég, ha csak az idősödő korosztályra gondolunk, akik a legtöbb töréssel járó sérülést szenvedik el egyensúlyuk elvesztése miatt.

Inkontinencia

A vizeletvisszatartási problémák hátterében is állhat a medencefenék- és törzsizmok gyengesége. Vizeletvisszatartási problémával nem csak edzés közben szembesülhetünk, de a mindennapi életünket is megkeserítheti. Ezért elengedhetetlen, hogy törzsizmainkat – Kegel gyakorlatokon kívül – más módon is megerősítsük.